Kádár Béla - Uzsonna, 1909 körül

57. aukció - 17. tétel

Kádár Béla (1877-1956)

Uzsonna, 1909 körül

Olaj, vászon, 106,5x91,5 cm
Jelezve jobbra lent: Kádár B.

Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft

Becsérték: 18 000 000 – 24 000 000 Ft

Rippl-Rónai József vonzásában

A Szabad Művészet folyóirat egyik 1908-as reprodukcióján Kádár Béla egy vonallal megrajzolt kézimunkázó női figurája megdöbbentő hasonlóságot mutat Rippl-Rónai századfordulós grafikáival. A korszakban készült enteriőr kompozíciói szintén Rippl-Rónai mester Róma-villá- ban született szobabelsőinek hangulatát idézik. Kádár Béla nem kapcsolódott művészcsoportokhoz, nem kötődött művésztelepi festőtársakhoz. A stíluskeresés időszakában elsősorban saját élményeit, külföldi tapasztalatait, és itthon szerzett inspirációit használta fel festői gyakorlatában. Visszaemlékezéseiben csodálattal adózott RipplRónai József művészetének. A motívumok megválasztásában, a formák nagyvonalú kezelésé- ben, a pasztellszínek finom összehangolásában az idősebb festőkolléga nyomdokain járt. A Budapesten rendezett nemzetközi tárlatokon főként a francia impresszionisták és posztimpresszionisták munkáira rezonált, ebben a közegben kereste saját hangját, ízlelgette a különböző festői stílusok formai lehetőségeit.

Családi körben

Kádár Béláról köztudott, hogy a családjához kö- tődése jelentős szerepet játszott az életpályája alakulásában. Ellentétben a bohém művészbarát, Scheiber Hugó éjszakázó életvitelével, Kádár Béla sok időt töltött szeretett felesége és négy kisgyermeke körében. 1907-ben, harmincéves korában nősült, unokahúgát, Brauner Matildot vette feleségül. A korszakban készült figurális képeinek a legtöbbjén felesége a modell. A róla készült 1907-es portréján a századforduló szecessziós ízlésvilága az impresszionista festésmód könnyed megoldásaival társult. A Szalon Újságban reprodukált 1909-es női arcképtanulmányán szintén a felesége vonásai ismerhetők fel. A kor divatja szerint fésült laza konty és a díszes vállkendő harmonikus stílusegysége egy dekoratív festői látásmód érzékeny megnyilvánulását mutatja. Kádár Béla Százados úti műtermi fotóján szintén a feleségét ábrázoló nagyméretű festményét állította maga mellé az enteriőr kö- zéppontjába. Fontos volt számára, hogy a sajtó számára készült Erdélyi Mór fényképfelvételen a szeretett asszony portréja a közelében legyen.

Uzsonna a szabadban

Képünkön a trombitafolyondár dús lombozata és vörös virágfürtjei kellemes környezetet teremtenek a késő délutáni uzsonnaasztalnál kávézó hölgytársaság számára. A meghitten beszélgető, el-elmélázgató nőalakok a családi körben sziesztázó rokonok otthonos természetességével ülik körbe a fehér damasztterítővel letakart asztalt. A díszes futónövény levelei között átszűrődő napfény a kép középpontjába helyezett szürkeruhás fiatalasszony kissé elgondolkodó arcán játszik. A laza kontyot viselő, kerekded arcú aszszonyban megint csak a festő feleségének jellegzetes vonásai ismerhetők fel. Talán éppen sógornője, Kádár Béla Irén húga a ház úrnője, aki a kávét felszolgáló cselédlánnyal együtt a kedves beszélgetőtársra figyel. A finoman kanyargó kontúrvonalakkal határolt, nagyvonalúan felrakott pasztellszínű foltok, az elnagyolt könnyedséggel karakteresre alakított arcok – ismét csak Rippl-Rónai József Róma-villában felvázolt kerti jeleneteit juttatják eszünkbe. Rippl mester állapotképeihez hasonlóan Kádár Béla festményén ugyancsak a lassan múló idő lomha nyugalma járja át a látványt. A festő korabeli kompozíci- óit jellemzően a francia posztimpresszionistaszimbolista festésmód koncentrált folthatásai és kiegyensúlyozott színharmóniája inspirálta. A szürke-rózsaszín finom párosítását a szék hátá- ra vetett kockás kendő eleven vöröse és a feketefehér kontrasztok vibráló reflexei élénkítik. Kádár Béla családi jelenete lírai hangulatú, üde színharmóniát árasztó, dekoratív szépségű kompozíció. Az 1909 körül készült kép azoknak az alkotásoknak a sorába tartozik, amelyeket a Művészház újító szellemű kiállításain a modern művészet iránt érdeklődő látogatók figyelmébe ajánlottak.

Dr. Gergely Mariann