| Zsolnay

Pécsett az 1850-es években, egy néhány munkást foglalkoztató kerámia manufaktúra alakult meg. Tulajdonosa, a tekintélyes pécsi Zsolnay család fia, Ignác volt, akitől a kis üzem irányítását hamarosan öccse, Vilmos vette át. Zsolnay Vilmos rövid idő alatt színvonalas gyárrá változtatta a kis üzemet.

A Zsolnay Gyár történeteA festői ambíciókat tápláló, de az atyai óhajt követve kereskedelmi pályára lépő Zsolnay Vilmos 25 évesen, különösebb előképzettség nélkül kezdett el a 19. század közepén kerámiát gyártani. Nemcsak kitűnő ízléssel és üzleti érzékkel rendelkezett, hanem rendkívül fogékony volt a technikai újítások iránt is. Kitartó munkáját kiterjedt családja, gyermekei, vejei, majd unokái segítették, valamint a kor neves művészei, festők és szobrászok is, akik rendszeresen terveztek a gyárnak.

A Zsolnay gyár változatos dísztárgyai, az 1870es évektől kezdve elsöprő sikert arattak, s hamarosan a kor világkiállításain rangos díjakat nyertek. Remekeik nemcsak itthon, hanem a nemzetközi és tengerentúli piacon is rendkívül keresettek és népszerűek voltak. A luxustárgyak, vázák, dísztárgyak, szobrok egy részét eleve külföldi értékesítésre készítették, melyek a kor gazdag nagypolgári környezetébe illeszkedve eljutottak Ausztriába, Angliába, Németországba, Franciaországba, Amerikába, Japánba, Indiába, sőt Ausztráliába is.

A nagyszámban megmaradt Zsolnay kerámiák ma már a világ jelentős múzeumainak és magángyűjteményeinek legmegbecsültebb darabjai, s a gyűjtők, csak kivételes szerencsével juthatnak igen magas árakon egy-egy áhított darabhoz a hazai és nemzetközi műtárgypiacon.

A Zsolnay Gyár történeteA Zsolnay kerámiákat lelkesen kutató művészettörténészek, és gyűjtők munkáját nagymértékben segíti, hogy megmaradt a gyár szinte teljes dokumentációja, az iratanyagok, a tervrajzok, mintalapok valamint a formákat és díszítéseket tartalmazó könyvek is.

A gyár átvészelve két világháborút, az 1948-ban történő államosításáig maradt a Zsolnay család birtokában.

A historizmus

A gyár az 1870es évek végétől az 1880-as évek végéig terjedő időszakának tárgyait az eklektikus stíkuskavalkád, és a bravúros technikai megoldások jellemezték. A Zsolnay gyár első nagy elismerését az 1873-as bécsi világkiállításon érte el, mely döntően befolyásolta a gyár jövőjét.

Megkezdődött a különleges luxusáruk gyártása, melyekre a színesen díszíthető finomfajanszok, a magas tüzű finomított kőcserepek kiválóan alkalmasak voltak.

Kerti virágok, távoli tájak, néprajzi motívumok, egyiptizáló antik formák ihlették az első terveket, de a magyar múlt gránátalmás, törökös motívumai is megjelentek a tárgyakon.

A bécsi vásáron Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki, valamint bronzérmet és elismerő oklevelet is nyert. A Zsolnay-porcelánokra szép számú külföldi megrendelés érkezett, Angliából, Franciaországból, Oroszországból, Amerikából.

A Zsolnay Gyár történeteAz 1878-as párizsi világkiállítás mérföldkő volt a gyár történetében, a töretlen kísérleztezés eredményeként létrejöttek a gazdagon díszített, ragyogó, magastűzű, az összeugró, repedező és lefolyó mázak. A siker hatalmas volt: a Zsolnay kerámiák elnyerték a kiállítás aranyérmét, a „Grand Prix”-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet. Ennek a kiállításnak köszönheti a gyár a rendszeressé vált külföldi üzleti kapcsolatait is.

1879-80-ban Sydneyben, majd 1880-81-ben Melbourne-ben megrendezett világkiállításokon már megjelentek aranybrokát és fémalapú technikával készített tárgyak. A chicagoi világkiállításon 1893-ban pedig nagy pompával mutatták be az eozin technikával készített darabokat, majd megkezdődött a szecessziós darabok gyártása.

A szecesszió

Az antwerpeni világkiállításon 1894-ben, Budapesten pedig az 1896-os milleneumi kiállításon a kígyós vázák, barázdált csavart testű korsók hoztak nagy elismerést a gyárnak, és egy évvel később 1897-ben Brüsszelben, majd pedig Szentpéterváron a tomboló szecsszió aratott páratlan sikert.

A Zsolnay Gyár történeteA szenvedélyes, romantikus, extravagáns és kifinomult darabokon floreális motívumok, állat ember alakok, mitologiai témák jelentek meg. A színjátszó ezerarcú eoisntechnika a kerámiák felületén selyemre emlékeztető fények játékát tette kehetővé.

1900-ban az új művészeti stílus, a szecesszió diadalát hozó párizsi világkiállításon a pécsi Zsolnay gyár teljesen új kollekcióval állt a myilvánosság elé. Három aranyéremmel díjazták a cég szecesszós remekeit. A kínálat bőségét jellemezte, hogy csak tulipán motívumos dísztárgyakból száz fajta szerepelt a kiállításon!

1900-ban meghalt Zsolnay Vilmos, a gyárat fia, Miklós vette át, aki apja örökségét folytatva, immár a szecessziós formanyelv elkötelezettjeként újabb és újabb formákkal dekorral és mázakkal jelentkezett.

A mindig mindenre nyitott Zsolnay Miklós innovatív kreatív kísérletező kedve, technikai újításai az itthoni anyagból, saját kinevelt szakmunkásaival soha nem látott mennyiségű remekművet hozott létre.

E-mail: info@viragjuditgaleria.hu
youtubefacebook