Anna Margit
Anna Margit arcképe, 1975

Anna Margit arcképe, 1975

<

Anna Margit

(1913-1991)
Eredeti neve Sicherman Margit; vidéki zsidó családból származott, igen fiatalon, 1930 körül Budapestre ment, ahol a főiskoláról eltávolított Vaszary János magániskolájában (Új Művészeti Iskola) tanult. Itt ismerkedett meg Ámos Imre festővel, akivel többévi együttélés után, 1936-ban összeházasodtak. 1973: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1975: érdemes művész; 1987: kiváló művész. A legkorábbi művei Ámos Imrével szoros kölcsönhatásban, szellemi rokonságban születtek. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. Többnyire önmagát ábrázolta, az önarckép mindvégig központi szerepet játszott művészetében, életműve mintegy önéletrajzzá állt össze. Képei ekkor erősen dekoratív jellegűek voltak, az egymáshoz közeli tónusok a franciákat, mindenekelőtt Bonnardót idézték. Művészi érdeklődésének középpontjában Gulácsy, Csontváry, Derkovits, Chagall, Picasso állt. 1937-ben, a világkiállítás idején, Ámos Imrével Párizsba mentek, ahol találkoztak Chagall-lal, de sem életüket, sem művészetüket nem alakították át alapvetően az itteni élmények. 1938-1941 között a nyarakat Ámossal együtt Szentendrén töltötték, baráti körükhöz tartozott többek között Vajda Lajos, Vajda Júlia, Korniss Dezső, Kelemen Emil, Rozsda Endre, Barta Lajos, Bán Béla. A negyvenes években - Ámos Imre egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején - rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Az önarckép olyan meghatározó jelentőségű, hogy a műfaji kereteket áttörve, kép a képben motívumként gyakran a csendéleteken is megjelent. A nőalakokba szinte kivétel nélkül önmagát helyettesítette be, szerepeket keresett és próbálgatott - ő a táncosnő, a múzsa, Venus, festőnő, prostituált, árva, menekülő. 1945-ben az Európai Iskola egyik alapító tagja volt. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg: hol megváltó, hol próféta, halász, párka, özvegy. Ezekben a bábukban is gyakran önarcképeket festett, a hasonlóság helyett az attribútumok szolgálják az azonosítást. A korábbi temperatechnika után olajjal festett, színei egyre harsányabbak, nyersebbek lettek. A gyermekrajzok egyszerűségére emlékeztető, ugyanakkor elementáris erejű, a népművészet és a kultúra archaikus rétegei iránt fogékony festészet gyökerei Vajda és Korniss szentendrei programjáig nyúltak vissza, az Európai Iskola tradícióválasztásában kapott megerősítést, s rokon a COBRA-csoport felfogásával. Az Európai Iskola megszűnése után jó ideig nem kapott önálló kiállítási lehetőséget, 1948 és 1953 között elhallgatott. Amikor újra dolgozni kezdett, a baba, bábu, bohóc lesz ismét a témája. Irodalmi ihletésű, elbeszélő képeket is festett. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A népművészet, a városi folklór iránti érdeklődése megmaradt, de át is alakult, a krumpliasszonyokon, lopótök figurákon keresztül jut el a modern giccsig. Mind festésmódja, mind témái a groteszkhez közelítettek, a szürreális és expresszív látásmód egyaránt jellemezte. A "popular imagery" témái, a vásári portékák, az üvegfestmények, a "cselédfolklór" ihlette bibliai tárgyú képeit. A zsidó vallás, szokások már a háború előtti munkáin megjelentek, akkor azonban mintegy elrejtette, míg a hatvanas évek végétől egyértelműen, azonnal felismerhetően festette meg ezeket. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A népművészet iránti érdeklődése aktualitást nyert a táncházmozgalmak, a népi kultúra újrafelfedezése idején. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. Továbbra is önarcképeket festett, amelyek olykor metaforákká vagy allegóriákká alakultak. Saját testének deformálódását, az elmúlás előtti stációkat festette meg, képei egyre keserűbb hangvételűek, amit erősítettek a "beszélő" címek, s a vászon hátoldalára írt üzenetek. Műveit jelentős magán- és közgyűjteményekben őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a szentendrei Ferenczy Múzeumban, és az ugyanitt, 1984-ben megnyílt Anna Margit-Ámos Imre Emlékházban.
38. aukció, 143

Nő vörös fátyollal, 1936 körül

Kikiáltási ár: 2 400 000 Ft
36. aukció, 64

Bábu olajággal, 1949

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
36. aukció, 68

Házikó

Kikiáltási ár: 480 000 Ft
36. aukció, 103

Ikon

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
36. aukció, 123

Kalapos nő

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
36. aukció, 147

Bábu

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
35. aukció, 117

Bábu II., 1973

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
34. aukció, 46

Angyal, 1948

Kikiáltási ár: 700 000 Ft
34. aukció, 108

Nő madárral, 1974

Kikiáltási ár: 650 000 Ft
34. aukció, 138

Csodagyerek, 1962

Kikiáltási ár: 480 000 Ft
34. aukció, 142

Beáta, 1967

Kikiáltási ár: 800 000 Ft
33. aukció, 7

Önarckép angyallal, 1970

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
33. aukció, 18

Kalapos nő medállal

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
33. aukció, 150

Önarckép, 1936

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
33. aukció, 153

Nő kalapban és mellényben, 1980

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
121 legszebb magyar festmény, 105

Táncosnők, 1936 körül

32. aukció, 126

Madárijesztő, 1969

Kikiáltási ár: 1 300 000 Ft
32. aukció, 154

Sárgarózsás leány

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
31. aukció, 8

Magány, 1948

Kikiáltási ár: 300 000 Ft
31. aukció, 13

Hölgy virágkoszorúval (Báthory Erzsébet)

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
31. aukció, 17

Téglafal előtt

Kikiáltási ár: 3 500 000 Ft
30. aukció, 55

Vész, 1987

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
30. aukció, 70

Lovarnő, 1957

Kikiáltási ár: 600 000 Ft
30. aukció, 224

Rekviem, 1968

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
29. aukció, 6

Készülődés, 1959

Kikiáltási ár: 340 000 Ft
29. aukció, 49

Félelem

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
29. aukció, 82

Masnis fej

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
28. aukció, 58

Fonaljáték (Játék), 1946

Kikiáltási ár: 2 500 000 Ft
27. aukció, 11

Kisfiú lovacskával, 1940

Kikiáltási ár: 380 000 Ft
27. aukció, 32

Szerelem (Kesztyűbábok), 1984-86

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
27. aukció, 176

Rettenetes gond, 1981

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
Kortárs aukció, 58

Bábu (A hóhér), 1985

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
26. aukció, 13

Mirandolina énekel, 1987. VII.

Kikiáltási ár: 550 000 Ft
26. aukció, 182

Máriácska, 1970

Kikiáltási ár: 2 600 000 Ft
25. aukció, 94

Élet és halál

Kikiáltási ár: 1 800 000 Ft
25. aukció, 171

Lányportré, 1939

Kikiáltási ár: 2 400 000 Ft
Best of Mű-Terem, 153

Táncosnők, 1936 körül

Best of Mű-Terem, 155

Sárga sapka, 1946-47

24. aukció, 97

Sárga sapka 1946-47

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
24. aukció, 208

Önarckép, 1981

Kikiáltási ár: 550 000 Ft
23. aukció, 43

Női portré

Kikiáltási ár: 400 000 Ft
23. aukció, 49

Együtt (Fehér és fekete), 1948

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
A Dévényi-gyűjtemény, 52

Kékszemű hölgy, 1950 körül

A Dévényi-gyűjtemény, 53

Fonaljáték, 1946

A Dévényi-gyűjtemény, 101

Mese, 1964-1968

22. aukció, 66

A varázsló, 1953

Kikiáltási ár: 550 000 Ft
20. aukció, 15

Masnis kislány, 1943

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
17. aukció, 12

Sibilla II, 1981

Kikiáltási ár: 550 000 Ft
17. aukció, 204

Háromkirályok, 1975

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
16. aukció, 15

Beáta

Kikiáltási ár: 480 000 Ft