Bényi László
(1909-2004)
Jogi egyetemet végzett. 1931-1933 között Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult, majd 1936-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán ösztöndíjasként folytatta tanulmányait. 1936: a Szinyei Társaság díja, 1946: MNK Képzőművészeti díja; 1956: Munka Érdemrend; 1968: Nemzetközi képzőművészeti kiállítás bronzérme, Juvisy (FR); 1969: ezüstérem a Paris-Sud nemzetközi képzőművészeti kiállításon; 1980: a Kortárs festészet V. szicíliai fesztiválja I. díja, Cefalù; 1991: a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje. Szabadiskolás korától a szolnoki művésztelepen, a 40-es évektől a Dunakanyarban, főként Zebegényben, Nagymaroson dolgozott. 1935-ben Olaszországban és Líbiában, 1939-ben Jugoszláviában járt. Pályája során még számos országban volt tanulmányúton. 1945 után részt vett a bajai és a kecskeméti művésztelep, valamint a Fészek Klub újjászervezésében és egyik alapítója és titkára volt a Rippl-Rónai Társaságnak. 1948-tól múzeumügyekért felelős hivatali funkciót töltött be, jelentős kiállításokat rendezett (Munkácsy, Rudnay, Székely Bertalan, Zichy), a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaként dolgozott. Felesége Supka Magdolna művészettörténész, lánya ~ Eszter, textilművész. Főiskolás kora óta kiállító művész. Tájképeket, csendéleteket, figurális jeleneteket fest. Utazási élményeit, benyomásait színgazdag, lendületes, széles ecsetvonású, vastag faktúrájú képeken örökíti meg. Az 1960-as évek elejétől a Balaton környéki tájakat is ábrázolta.