Czigány Dezső
Czigány Dezső csellózik

Czigány Dezső csellózik

<

Czigány Dezső

(1883-1938)
1898–1900 között tanulmányokat folytatott az Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán és a Mintarajziskola vendéghallgatójaként Budapesten, valamint a müncheni akadémián. 1900 nyarán Hollósy Simon tanítványaként tartózkodott először a nagybányai művésztelepen. Ebben az évben magyarosította nevét Czigányra. A budapesti Műcsarnokban 1902 tavaszán mutatkozott be a hazai közönség előtt. 1904 őszén utazott első ízben Párizsba, ahol előbb Jean Paul Laurens tanítványa volt a Julian Akadémián, majd a Jacques Émile Blanche körül csoportosuló nemzetközi festőtársasággal került kapcsolatba. Hazatértét közvetlenül megelőzően, 1906-ban részt vett a Salon des Indépendants tavaszi tárlatán, és a Société des Artistes Indépendants tiszteletbeli tagjává választotta. 1906 őszén Ferenczy Károly tanítványaként ismét beiratkozott a Mintarajziskolába. Komolyabb gyűjteménnyel először 1907-ben szerepelt a budapesti Könyves Kálmán Szalon Ifjúság című tárlatán. Ebben az évben került baráti kapcsolatba Ady Endrével, akinek több képmását is megfestette, és akinek hatására áttért a református hitre. 1908-ban csatlakozott a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köréhez (MIÉNK). 1909-ben részt vett a Bölöni György által Kolozsvár– Nagyvárad–Arad útvonalon szervezett Új Magyar Festők és a későbbi Nyolcak első együttes fellépésének számító Új Képek kiállításokon. 1911-ben a Nyolcak tagjaként állított ki. 1912-ben a budapesti Park Szanatórium később megsemmisült falképein dolgozott, és beköltözött a Százados úti művésztelepre. A Tanácsköztársaság alatti művészképzésben betöltött szerepe miatt a Magyar Képzőművészek Egyesülete 1920-ban kizárta tagjai sorából. Ezt követően budapesti szabadiskolákban tanított, majd 1924-ben belépett a Képzőművészek Új Társaságába (KUT). 1925–30 között Párizsban és Nizzában élt. 1928-ban szerepelt a Velencei Biennálén. 1930-ban végleg hazatelepült, és csatlakozott a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségéhez. 1938. január elsején, tragikus körülmények között hunyt el Budapesten. Hagyatéki kiállítását 1944-ben rendezték. A századforduló körüli években dominánsan sötét színvilágú, realista önarcképeket és portrékat festett. Ezt követően Hollósy hatására az impresszionizmussal kacérkodó plein air naturalizmus irányát követte. E korszakának egyik nagy összefoglalásaként értékelhető és eredendő lélekábrázoló képességének kiváló bizonyítéka a költőbarátját bemutató ún. Boros Ady című képe (1907–1908 körül, lappang). A párizsi tartózkodása során megismert francia posztimpresszionisták és Matisse művészetének hatása 1908–1909-től mutatkozik meg festészetében. A fauve-ok irányát Félix Vallotton szecessziós dekorativitásával ötvöző főműve az Interieur vagy Fésülködő nő című alkotása (1909, megsemmisült). A szintén ebben az évben festett és „zöldhajú szörnyeteg” néven elhíresült Önarcképe (1909, magántulajdon) már sallangmentesen mutatja a legmodernebb francia művészet hatását. A Nyolcakkal való szoros kapcsolatának idején Cézanne látásmódjához közelálló csendéleteket festett (Csendélet, 1911–12 körül, Magyar Nemzeti Galéria). Ugyanekkor alkotta meg Pablo Casals képmását (1911, magántulajdon), amely portréművészetének egyik legihletettebb darabja. A szerzetesi és főpapi szerepben önmagát gyakran és ironikusan ábrázoló ~ e témájú főműve A bíboros önarckép (1915–16 körül, Magyar Nemzeti Galéria). Harmadik feleségéről, Szilasi Borbáláról festett számos portréjának nyitódarabja a Nő csendélettel (1917 körül, Pécs, Janus Pannonius Múzeum), az első világháborútól elterjedő klasszicizáló tendenciákkal rokon alkotás. Az 1920-as évek második felében Párizsban és Provence-ban festett tájképeivel, portréival és csendéleteivel távolról kapcsolódik az Európa-szerte fellépő új tárgyiassághoz. Ekkori művészetére a letisztultan klasszikus formaképzés és a korábbiaknál egységesebb és visszafogottabb színvilág jellemző (Párizsi Szajna-híd, 1925 körül, magántulajdon; Gordonkán játszó nő, 1925–27 között, Magyar Nemzeti Galéria; Promenade, 1926–30 között, Magyar Nemzeti Galéria).
74. Téli aukció, 16

Csendélet aktos kompozícióval, 1930-as évek

Kikiáltási ár: 15 000 000 Ft
74. Téli aukció, 106

Csendélet, 1912 körül

Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft
74. Téli aukció, 177

Párizsi utcarészlet, 1925

Kikiáltási ár: 7 000 000 Ft
72. Tavaszi aukció, 88

Akt tengerparton, 1930-as évek

Kikiáltási ár: 2 600 000 Ft
70. Őszi Aukció, 25

Provence, 1934

Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft
70. Őszi Aukció, 78

Virágok ablakban, 1908 körül

Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft
69. Tavaszi Aukció, 139

Nizzai részlet, 1927 körül

Kikiáltási ár: 30 000 000 Ft
69. Tavaszi Aukció, 145

Házaspár, 1906

Kikiáltási ár: 2 400 000 Ft
69. Tavaszi Aukció, 149

Nagybányai táj kazlakkal, 1906

Kikiáltási ár: 6 500 000 Ft
63. aukció, 26

Virágcsendélet

Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
62. aukció, 13

Utcasor, 1935 körül

Kikiáltási ár: 8 500 000 Ft
62. aukció, 83

Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel, 1915 körül

Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft
62. aukció, 97

Dombos táj házakkal, 1930 körül

Kikiáltási ár: 8 000 000 Ft
62. aukció, 171

Kettős női akt (Kettős akt, Fürdőzők), 1920 körül

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
60. aukció, 87

Csendélet borospalackkal, 1925

Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft
60. aukció, 90

Mezőn

Kikiáltási ár: 1 800 000 Ft
60. aukció, 140

Dél-francia kikötő, 1926-1930 között

Kikiáltási ár: 6 500 000 Ft
59. aukció, 142

Női képmás, 1907

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
58. aukció, 114

Fehér csendélet (Csendélet almákkal), 1912 körül

Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft
Párizs-Budapest 1890-1960 – Képzőművészeti kapcsolatok a két város között, 27

Csendélet (Kékterítős csendélet), 1910 körül

Párizs-Budapest 1890-1960 – Képzőművészeti kapcsolatok a két város között, 63

Pont Royal, 1925

56. aukció (2017 október), 100

Nizza, 1926-1927

Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft
52. aukció, 112

Önarckép, 1920-as évek

Kikiáltási ár: 480 000 Ft
52. aukció, 122

Kettős női akt (Fürdőzők), 1920 körül

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
51. aukció, 48

Dél-francia táj, 1930 körül

Kikiáltási ár: 8 000 000 Ft
51. aukció, 135

Csendélet körtékkel, 1915 körül

Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft
51. aukció, 157

Dombos táj, 1920-1925

Kikiáltási ár: 600 000 Ft
51. aukció, 192

Kalapos önarckép, 1917

Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft
50. Jubileumi Aukció, 101

Csendélet (Fikusz), 1925 körül

Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
49. aukció, 186

Pásztorbotos önarckép, 1920 körül

Kikiáltási ár: 950 000 Ft
47. aukció, 124

Fehér ruhás nő tájban

Kikiáltási ár: 5 500 000 Ft
47. aukció, 140

Dél-francia táj

Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft
46. aukció, 95

Csendélet citromokkal, 1909

Kikiáltási ár: 5 500 000 Ft
43. aukció, 32

Csendélet almákkal, narancsokkal

Kikiáltási ár: 8 500 000 Ft
42. Aukció, 59

Dél-francia táj, 1926-1930

Kikiáltási ár: 6 000 000 Ft
42. Aukció, 103

Kora tavaszi alkony

Kikiáltási ár: 600 000 Ft
Exkluzív téli ajánlat, 24

Dél-francia táj, 1926-1927

41. aukció, 127

Önarckép, 1919 körül

Kikiáltási ár: 420 000 Ft
40. aukció, 17

Csendélet fehér kancsóval, 1912 körül

Kikiáltási ár: 7 000 000 Ft
40. aukció, 91

Táj kazlakkal

Kikiáltási ár: 1 700 000 Ft
40. aukció, 145

Masnis lány zöld szobában

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
40. aukció, 161

Provance-i táj

Kikiáltási ár: 6 000 000 Ft
39. aukció, 184

Párizs környéki táj (Tükröződés), 1935

Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
38. aukció, 81

Táj kazlakkal, 1908

Kikiáltási ár: 7 000 000 Ft
38. aukció, 154

Önarckép, 1909

Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft
34. aukció, 101

Csendélet , 1930-as évek

Kikiáltási ár: 15 000 000 Ft
121 legszebb magyar festmény, 48

Csendélet Napóleon-képpel, 1912-1913 körül

121 legszebb magyar festmény, 80

Dél-Francia Tájkép, 1926-1930 között

32. aukció, 79

Virágcsendélet, 1915 körül

Kikiáltási ár: 6 000 000 Ft