Fischer Ignác
Atyjának Tata városban kőedény gyára volt. 1877-ben porcelánfestő intézetet nyitott Budapesten, melyet csakhamar híres majolikagyárrá fejlesztett. Eleinte japán, kínai és más keleti, az 1880. évektől fogva pedig magyar motívumok felhasználásával is készültek a majolikák. Ugyancsak ő honosította meg nálunk a majolika burkolatlemezek gyártását is. Fischer majolikái úgy hazai, mint számos külföldi kiállításon kitüntetésben részesültek. A majolikaipar terén szerzett érdemeiért magyar nemességet kapott. 1892-ben a gyár részvénytársasággá alakult, de a gyárat tovább is Fischer mint vezérigazgató vezette. Halála után a gyár az alapító fia, Fischer Emil birtokába ment át.