Mohy Sándor
<Mohy Sándor
(1902-2001)
Fiatalon Litteczky Endre felfedezettje, 1924-1925 között a nagybányai szabadiskola, mesterei Thorma János, Ziffer Sándor voltak. 1926-1929: kolozsvári Szépművészeti Főiskola, itt mesterei Papp Sándor, Ciupe Aurél, Áts Ferenc és Szopos Sándor voltak. 1931-1936 között Szatmáron, 1937-1948 között Désen rajztanár, 1938-ban átvette és átszervezte Szopos Sándor dési festőiskoláját, 1949-től 1970-ig a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti tanszékének tanára, 1967-től rektorhelyettese volt. Az erdélyi magyar festészet kiemelkedő egyénisége. Festészetét a szilárd szerkezeti fölépítettség, a formák hangsúlyozott geometrikus jellege s ugyanakkor líraiság jellemzi. Urbánus tájakat, csendéleteket, portrékat és portrékompozíciókat fest. Sugárzóan tiszta színekben pompázó festészete érintetlen a modern nyugati törekvésektől, szerkezetes előadásmódja legfeljebb a kubizmuséval, távolabbról az erőteljes belga expresszionizmuséval vethető egybe. Amíg Cézanne a teret tördelte szét, ~ a szobrászian tömör formát bontotta meg, s ennek ütemes színcsíkokra tagolt felületeit ékeli össze. Portréinak, önarcképeinek sora mélységes lélekismeretről tanúskodik. Szépséges leányaktjai, dús testű asszonyai, figurái általában, az önmaga kiváltságos helyzetére eszmélő emberi lét megtestesülései. 1957-től írásaival gyakran jelentkezett az erdélyi sajtóban. Pályatársairól, kiállításokról, a kortárs művészeti élet jelenségeiről értekezett (Műhelynapló, Kolozsvár, 1981).