Pekáry István portréfotója
<Pekáry István
(1905-1981)
Magyar Képzőművészeti Főiskola (?): mestere Rudnay Gyula; 1930: Szinyei Merse Pál Társaság, dicsérő oklevél; 1931: Szinyei Merse Pál Társaság, kitüntető oklevél; 1932: Szinyei Merse Pál Társaság, Nemes Marcell-ösztöndíj; 1934: Triennálé, Milánó, ezüstérem; 1937: Triennálé, Milánó; Világkiállítás, Párizs, ezüstérem és Diplôme d’Honneur; 1939-1941: Budapest Székesfőváros római ösztöndíja; 1940: Triennálé, Milánó, Gran Premio; 1956: Munkácsy-díj. Noha a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után állami ösztöndíjjal több évet Rómában tanult, nem hatott rá erőteljesebben a Novecento stílusa; főiskolai mesterétől is csak a magyaros témák kedvelését vette át. Jellegzetes egyéni stílust alakított ki népművészeti előképeket is fölhasználva, amely rokon a naiv művészettel, de mind színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, mind kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. Meseszerű, elbeszélő képei, textiljei javarészt a magyar népmeséket és legendákat dolgozzák fel. A háború előtt három alkalommal szerepeltek képei a Velencei Biennálén. 1933-1962 között számos színházi és operaprodukcióhoz tervezett díszlet- és kosztümterveket Magyarországon és külföldön (Fővárosi Színház; Nemzeti Színház; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell’Opera, Róma; Staatsoper, Bécs).