Rippl-Rónai József
Rippl-Rónai József

Rippl-Rónai József

<

Rippl-Rónai József

(1861-1927)
Tanulmányait félbehagyva patikussegéd lett szülővárosában, majd Budapesten gyógyszerészi mesteroklevelet szerzett. Szakmáját azonban rövidesen otthagyta és gróf Zichy Ödönéknél házitanítóskodott. Rajzórákat vett egy jezsuita szerzetestől. 1884 februárjától három évet töltött a müncheni művészeti akadémián, mesterei J. C. Herterich és W. Diez voltak, ahol inkább rajzolt, ebből az időszakból megmaradt képei a zsánerfestészet kevéssé sikeres hívének mutatják. A müncheni művészet specialitása – a történelmi és életképfestészet – festői alkata számára nem kínált fogódzót. 1887 márciusában Párizsba ment, ahol felkereste Munkácsy Mihályt, aki segédjévé fogadta. Három éven át az amerikai műpiac számára másolta a beteg mester képeit. Kiállításokra, névtelen művészek műtermébe járt. Még Munkácsy segédje volt, amikor első jellegzetes képét megfestette, Nő fehérpettyes ruhában (1889, Magyar Nemzeti Galéria). Eltávolodott Munkácsytól, nevét Rónaira magyarosította, képeit így kezdte szignálni. Kis női portrék sorát kezdte festeni, 1892-ben megszületett egyik főműve, a Kalitkás nő (Magyar Nemzeti Galéria), amely már mindarról a kifejezőerőről, sajátos színkultúráról, formálási biztonságról és a egyediségről tanúskodik, amely 1889-től 1901-ig tartó „színredukciós” vagy „fekete” korszakát, a párizsi időszakot jellemezte. A színek és a vonaljáték dekoratív keresettsége a francia szecesszió, az art nouveau klasszikus mestereként mutatja ~t. Leginkább litográfiáinak tömeg- és vonalritmusát jellemzik szecessziós megoldások. A formákat körülölelő lendületes körvonalak, a harmadik dimenzió háttérbe szorítása utalnak a francia Nabis-csoporttal való stílusrokonságra. Párizsi korszakának festményei a fekete, a sötétzöld és a barna s visszafogott harmóniájára építettek (Ágyban fekvő nő, 1891, Magyar Nemzeti Galéria; Kuglizók, 1892, Magyar Nemzeti Galéria; Fátyolos hölgy, 1894, Magyar Nemzeti Galéria; Karcsú nő vázával, 1894, magántulajdon; Öreganyám, 1894, Magyar Nemzeti Galéria). Amikor ~ 1894-ben kiállította Öreganyám című képét, Gauguin és a Nabis művészei társukká fogadták az addig ismeretlen magyar festőt. Bár még évekig Párizsban maradt, 1896-tól egyre több szállal kötődött Magyarországhoz. ~nak Párizsban két önálló kiállítása volt, 1892-ben a Palais Galériában, 1897-ben S. Bing Art Nouveau szalonjában. 1899-ben Banyuls-sur-Mer-be látogatott barátjához, a szobrász Aristide Maillolhoz. Az ott töltött három hónap alatt sokat dolgozott, és ez az időszak oeuvre-jében – megújuló stílusjegyei miatt – körülhatárolható stílusperiódusként értékelhető. A pireneusi táj, a tenger látványa képein oldja a szigorú színredukciót, „fekete” korszaka véget ért. Itt festett legjelentősebb képének, az Aristide Maillol portréjának (1899, Párizs, Musée d’Orsay) tompa színessége és a harmadik dimenzió újraalkalmazása lényegében következő korszakát előlegezi. 1900 decemberében a budapesti Royal Szállóban, majd 1902-ben a Merkur Palotában nyílt kiállítása. Noha csak néhány elismerő kritikát kapott műveire, egyébként közöny fogadta, a hazatérés mellett döntött. Ödön öccséhez, Somogyszalókra költözött, ahonnan ostendei, moszkvai utakat tett. 1902-ben vette meg első házát Kaposvárott. Hazatelepülése új festői korszaka nyitánya. „Idehaza az intim élet adta meg az inspirációkat” – írta 1911-ben a Nyugat kiadásában megjelent Emlékezéseiben. A Párizsban festett képein követett stílusfegyelem, a lírai érzékenység és visszafogottság átadta helyét az emberekre, hangulatokra fogékony, a környezetét empátiával figyelő mesélőnek. Új figurákkal népesültek be képei: öregedő szüleivel, a békésen pipázgató, a művésszel atyafiságban lévő Piacsek bácsival – életének szeretett és jól ismert tanúival. A Szomorúság (1903, Magyar Nemzeti Galéria), a Karácsony (1903–04, Magyar Nemzeti Galéria), az Amikor az ember visszaemlékezéseiből él (1904, Magyar Nemzeti Galéria), a Piacsek bácsi babákkal (1905, Magyar Nemzeti Galéria) a legismertebb darabjai 1902–1908-ig tartó stíluskorszakának. E képein felragyognak a színek, megnyílik a tér. A vidéki szobácskák biedermeier bútoraikkal a valóságos tér látszatát keltik, a festő már nem törekszik síkszerűségre. Enteriőrjei egy-egy lélekállapot, hangulat, a magány, a meghitt pillanatok belülről látott és érzelmileg átélt művészi interpretációi. Végre Magyarországon is elismerték. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban rendezett gyűjteményes kiállításán és az azt követő árverésen minden képe elkelt. Híres és gazdag ember lett, a művészeti közélet vezető személyiségei közé került. A kaposvári Róma-dombon házat és birtokot vásárolt (ma ~ Emlékház), Budán műtermet bérelt, a teleket itt töltötte. Stílusán 1908 táján újabb változás figyelhető meg, igyekezett lépést tartani a nyugat-európai áramlatokkal. E „pöttyös” képeit, amelyeket ő „kukoricásnak” nevezett, leginkább a francia fauve-csoport törekvéseivel lehet rokonítani. A hangsúlyozott kontúrok széles ecsettel felvitt, keveretlen lokálszíneket ölelnek körül. A durván egymás mellé helyezett festékfoltok csak bizonyos távolságból keltik az egységes felület hatását. Az ábrázolt figurák kitöltik a képteret, és újra redukálódni látszik a harmadik dimenzió. E formai újításokon kívül személyes kapcsolata is megváltozott az ábrázolt témával. A beleérzés, az azonosulás átadja helyét az ábrázolási folyamatokat tiszta logikával, intellektuális megfontolásokkal szemlélő művésznek. 1910-ben feleségével Franciaországba utazott. Hazatérve magukkal hozták Lazarine elárvult unokahúgát Paris Anette-t (Anella); a pöttyös korszakban sok portré készült róla. Itt figyelhető meg, milyen mesterien állította ~ a harsogó színű technikát a jellemábrázolás szolgálatába (Lazarine és Anella, 1910, magántulajdon; Petrovics Elek és Meller Simon arcképe, 1910, magántulajdon; Szinyei Merse Pál, 1911, Magyar Nemzeti Galéria; Lajos és Ödön, 1911, Fővárosi Képtár). Az első világháború kitörése Franciaországban érte, ahol mint ellenséges ország alattvalóját kémnek tekintették, és hét hónapra internálták. Lazarine és Anella követte a fogságba, ahol ~ ontotta környezetéről a rajzokat. 1915-ben, hazatérte után ezeket a háborús rajzokat és festményeit kiállította. Legtöbb kiállítása az Ernst Múzeumban volt, amelynek lépcsőházi üvegablakát (1912) ő alkotta. Ez az üvegablak és a Schiffer-villa pannója (1911, Magyar Nemzeti Galéria) szemlélteti, hogy az általa képviselt dekoratív stílus a monumentális feladatokra is alkalmas lett volna. 1919-ben készült utolsó olajképe, a Bányai Zorka fekete ruhában (Magyar Nemzeti Galéria). Zorka a művész ekkor induló pasztellportré korszakának érzelmileg is kiemelt fontosságú modellje. A pasztelltechnikának ~ mindig is a mestere volt, de a kréta mostantól egyedüli kifejezőeszközévé vált. Portrék százai tanúsítják a magyar festőművészet történetében egyedülálló könnyedségét, megfigyelőkészségének, jellemlátásának láthatatlan eszközökkel szuggerált intenzitását. E korszak kiemelkedő darabja a Nyugat című folyóirat halhatatlan személyiségeit ábrázoló portrésorozata (Babits Mihály, 1923, Magyar Nemzeti Galéria; Móricz Zsigmond, 1923, magántulajdon; Szabó Lőrinc, 1923, magántulajdon; Karinthy Frigyes, 1925, Petőfi Irodalmi Múzeum) és önarcképeinek sorozata (Magam képe vörös sipkában, 1924, Magyar Nemzeti Galéria).
74. Téli aukció, 8

Campanella Paganini, 1910

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
74. Téli aukció, 165

Madame Mazet

Kikiáltási ár: 3 200 000 Ft
73. őszi aukció, 81

Az ostendei lóversenytér, 1901

Kikiáltási ár: 46 000 000 Ft
72. Tavaszi aukció, 68

Rózsák, 1905

Kikiáltási ár: 6 500 000 Ft
72. Tavaszi aukció, 184

Vörös hajú nő rózsával

Kikiáltási ár: 3 600 000 Ft
71. Aukció, 9

Cigarettázó katona, 1916

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
71. Aukció, 94

A geszti kastély kertjében, 1912 körül

Kikiáltási ár: 160 000 000 Ft
71. Aukció, 141

Braun Náci bácsi az operában, 1918

Kikiáltási ár: 1 800 000 Ft
71. Aukció, 176

Három mopszli, 1901 körül

Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
71. Aukció, 180

Kettős portré (Beck Vili és felesége portréja), 1915

Kikiáltási ár: 650 000 Ft
70. Őszi Aukció, 64

Somssich gróf portréja, 1910 körül

Kikiáltási ár: 100 000 000 Ft
70. Őszi Aukció, 71

Holló Sári - Leányka arcképe vörös kendővel, 1922

Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
70. Őszi Aukció, 118

Sándor öcsém, 1916

Kikiáltási ár: 280 000 Ft
70. Őszi Aukció, 128

General Arnstein, 1916

Kikiáltási ár: 420 000 Ft
70. Őszi Aukció, 147

Női portré, 1922

Kikiáltási ár: 3 600 000 Ft
69. Tavaszi Aukció, 76

Füstös kis kaszinó - Bandi zenél, 1917

Kikiáltási ár: 650 000 Ft
69. Tavaszi Aukció, 94

Enteriőr, 1905

Kikiáltási ár: 120 000 000 Ft
69. Tavaszi Aukció, 144

Zorka

Kikiáltási ár: 7 000 000 Ft
3. Grafikai aukció, 72

Lazarine olvas, 1925

Kikiáltási ár: 400 000 Ft
68. Aukció, 68

Elegáns úriasszony a kertben, (Kunffyné portréja) 1909 nyara

Kikiáltási ár: 44 000 000 Ft
68. Aukció, 119

Fürdőzők a siófoki parton

Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft
68. Aukció, 127

Zorka, 1918

Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
68. Aukció, 151

Aktok

Kikiáltási ár: 380 000 Ft
68. Aukció, 182

Női portré (Klárika), 1926

Kikiáltási ár: 5 500 000 Ft
67. Aukció, 134

Párizsi nő fátyollal, 1889

Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
2. Grafikai aukció, 60

Fogolytársaim Chartreuse-ben, 1915

Kikiáltási ár: 850 000 Ft
66. aukció (2021. június), 10

Régi mesterek nyomán

Kikiáltási ár: 480 000 Ft
66. aukció (2021. június), 23

Zorka fekete kalapban, 1917

Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
66. aukció (2021. június), 86

Piacsek bácsi a Niklay lányokkal, 1908 nyár

Kikiáltási ár: 100 000 000 Ft
66. aukció (2021. június), 101

A szakácsnő gyermeke mindig sír

Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
1. Grafikai aukció (2021. április), 64

Fifike Lazarine-nal és Anellával, 1914

Kikiáltási ár: 500 000 Ft
65. aukció (2020. december), 118

A kacsával álmodó kutya, 1916

Kikiáltási ár: 380 000 Ft
65. aukció (2020. december), 119

Banyuls-i tengeröböl, 1899

Kikiáltási ár: 6 500 000 Ft
64. aukció, 62

Somogyi táj

Kikiáltási ár: 2 400 000 Ft
64. aukció, 121

A Szent Márk tér Velencében, 1904 körül

Kikiáltási ár: 4 400 000 Ft
64. aukció, 154

Lugasban (Iparoscsalád vasárnap), 1896

Kikiáltási ár: 280 000 Ft
63. aukció, 47

Kertben (Fehérruhás nő a kertben varr), 1909

Kikiáltási ár: 120 000 000 Ft
63. aukció, 93

Tavaszi felhők

Kikiáltási ár: 1 800 000 Ft
63. aukció, 133

Kávéházi jelenet, 1916

Kikiáltási ár: 360 000 Ft
63. aukció, 135

Hátakt

Kikiáltási ár: 4 800 000 Ft
63. aukció, 208

Csónakázók

Kikiáltási ár: 3 800 000 Ft
63. aukció, 210

Elmerülés a múltban (A hermelines hölgy), 1925

Kikiáltási ár: 3 600 000 Ft
62. aukció, 30

Tányérterv

Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft
62. aukció, 208

Faiskola (Akácfák), 1899

Kikiáltási ár: 6 500 000 Ft
61. aukció, 134

Cirkuszi hölgy, 1894

Kikiáltási ár: 3 800 000 Ft
60. aukció, 91

Pávák

Kikiáltási ár: 1 900 000 Ft