1921-1928: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Réti István; 1922-1923: Heyman-féle iskola, München; 1924: Nagybányai Művésztelep. 1924-től kiállító művész. 1931: Berlin; 1931-1932: Párizs; Bécs; 1934-1936: Sanghai; Tokió. 1973: Munka Érdemrend arany fokozata. Kisgyermek korában, agyhártyagyulladás következtében elveszítette hallását és beszédhibás lett. 1919-ben, a Köztulajdonba Átment Műkincsek Kiállítást látva határozta el, hogy festő lesz. Középiskolás korában Novotny Emil Róbertnél tanult festeni. 1934-1936-os távol-keleti útján Sanghaiban drazsékészítő volt, Tokióban ökölvívónak készült. 1937-től kezdett el írni. ~ fantáziában igen gazdag, öntörvényű művész volt, festészete művészeti irányzatokhoz vagy stílushoz nehezen köthető. ~ gyermekkori emlékekből, álomvilágból vett mesebeli és szürreális tematikákhoz vonzódott (beszédes képcímei is ezt mutatják: Álom, 1946; Akasztás a cirkuszban, 1927; Őszi József-városi álom, 1930; A nagy légypapír, 1972; Patkányok, 1972; Kuruc vitéz felpörkölt faluban a Balaton partján, 1977; Gábor Miklós két fadarabbal siketnémáknak hegedül, 1981 stb.). Képeit vaskos, plasztikus naiv, expresszív festői megfogalmazás jellemzi. A környezet jelenségeit ~ általában kegyetlen, borzalmas, beteges oldalukról ragadta meg, erőteljes lokálszíneket, homogén színfelületeket használt. Írásaira és illusztratív jellegű festményeire a tudatos spontaneitás, ezzel együtt az előadó-jelleg, a személyesség és erős szuggesztivitás jellemző. 1927-től az 50-es évek elejéig festett képeire az elnagyolt alakok, plasztikus, fény-árnyék hatásokban gazdag testek jellemzőek. Az 1927-1932 között festett “korai képei” sokalakos, zsúfolt kompozíciók. 1943-1947 között ~ a fasizmushoz kapcsolódó és háborús élményeit festette meg. Az 50-es évek első felében néhány évre felhagyott a festéssel. Az 50-es évek második felétől 1981-ig készített fesményein régi emlékek, apróbb élmények, álmok, hangulatok jelennek meg. Drámai hatású, leegyszerűsített kompozícióin a vastagon felvitt festékcsíkok a plaszticitást erősítik; rajtuk kevesebb, stilizáltabb megformálású figura jelenik meg.