Uitz Béla
A MA csoport Bécsben, 1920 (Balról jobbra: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Újvári Erzsébet, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor)

A MA csoport Bécsben, 1920 (Balról jobbra: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Újvári Erzsébet, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor)

<

Uitz Béla

(1887-1972)
1907: Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola; 1908-1913: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Balló Ede, Ferenczy Károly, Olgyai Viktor. 1914-ben olaszországi tanulmányutat tett. 1916: Kassák MA c. folyóiratának köréhez tartozott, a lap társszerkesztője. A Fiatalok, a Hetek csoportjának tagja. 1916 nyarán a Kecskeméti Művésztelepen dolgozott, 1919-ben a Művészeti Direktórium tagja, a Proletár Képzőművészeti Tanműhely vezetője volt. 1920-ben Bécsbe emigrált, továbbra is kötődve Kassák köréhez. 1921-ben, rövid berlini tartózkodás után Moszkvába utazott, részt vett a Komintern III. kongresszusán, megismerte az orosz konstruktivizmust. 1922-1924 között Bécsben dolgozott, kapcsolatba került a bécsi kinetizmussal. 1922-ben szakított Kassákkal és Komját Aladárral az Egység c. folyóiratot szerkesztette, közreadta magyarul, kommentálva az orosz konstruktivista manifesztumokat. 1924-1926 között Párizsban, 1926-1970 között a Szovjetunióban tevékenykedett. 1926-1930 között az Össz-szövetségi Iparművészeti Intézet (Vhutein) festészeti fakultásának dékánja, a kompozíció tanára volt. Részt vett az ünnepi felvonulások tervezésében, a Kultúra és Pihenés Parkjának vezető művésze volt. 1930-ban OSZSZK érdemes művésze kitüntetést kapott. Megszervezte a Forradalmi Művészek Nemzetközi Irodáját. Részt vett a murális művészetek harkovi kongresszusán. Moszkvából a formalizmus vádja miatt Kirgíziába ment. 1936-1938 között Frunzéban dolgozott a Kormányzósági Palota murális feladatain. 1938-1939-ben koholt vádak alapján börtönbe került. 1940-ben visszatért Moszkvába, és az építendő Szovjetek Palotája üléstermének teljes dekorációján dolgozott nyolc fiatal művésszel együtt. 1948-ban Moszkva 800 éves fennállására elkészítette a Kropotkin tér nagy pannóját. 1954-ben a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás orosz és belorusz pavilonjai részére társával, O. Pavlenkóval együtt a homlokzati freskókon dolgozott. 1958-ban Budapestre látogatott. 1967-ben kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. 1970-ben a Szovjet Művészeti Akadémia tagjává jelölték; végérvényesen visszatelepült Magyarországra. A magyar aktivizmus egyik legjelentősebb művésze. 1913-ban barátja, Nemes Lampért József expresszív, monumentális tusrajzainak hatására indult avantgárd pályája. Goya, Cézanne, Picasso művészete és a Nyolcak kiállításai hatottak rá. Olaszországi tanulmányútján Michelangelo hatása alá került, s a reneszánsz hagyományba való kapaszkodás a diktatúrák idején ismét fogódzót nyújtott számára. Kassák Lajos a MA folyóiratban közölte tusrajzait, kiállítási kritikáit. Kuboexpresszív tájakat rajzolt. Kecskeméten készült több olajképe is, ezek táj- és figuratív ábrázolások. Robbanékony temperamentumának, expresszív kifejező készségének azonban jobban megfelelt a grafika közvetlen formanyelve. Tusrajzai mellett 1916 körül rézkarcokat is készített, a Kassák által új akadémizmusnak nevezett plasztikus, realisztikus, monumentális traktálással. Egész életében murális feladatokra vágyott. 1919-ben készítette el a Parlament dekorálásához az új pannóterveket: a Halászok és az Építők nagy kompozícióit. A Tanácsköztársaság idején plakátot is tervezett. 1920-ban közreadta az expresszív-klasszicizáló Versuche (Kísérletek) rézkarcmappát nyolc lappal, részben korábbi rajzok nyomán. 1921-ben döntő hatással volt művészetére Moszkvában Rodcsenko linearizmusa, a régi orosz ikonfestészet, az ortodox templomépítészet, melynek látványa erőteljes, alapszínekre épülő akvarell-sorozatra inspirálta. Bécsben festette vászonra olajjal öt nagyméretű ún. ikonanalízisét, és elkészítette Analízis c. linómetszet-sorozatát, melyben a cím ellenére absztrakt tér- és formaviszonylatokkal kísérletezett, kozmikussá tágította a teret. Az erővonalak, formaáthatások elvont rendkeresésétől 1923-ra merev teoretizálásba fordult át. Formalista módon, ismerve Kandinszkij elméletét, de a dialekikus materializmus vulgáris értelmezésével alkotta meg a koronkénti forma koncepciót. Kassák és Moholy-Nagy gépkultuszával szemben expresszív realista grafikai sorozatot rajzolt az angol gépromboló mozgalom, a ludditák történetének képbe öntésével. Geometrikus sémarajzokból indult ki, azokat dolgozta tovább lila tussal a figurák expresszív megjelenítésével. Végül hidegtű technikával karcolta rézlemezre a 14 lapos sorozatot, mely nagy hatással volt a magyar grafikára, elsősorban Derkovits Gyula munkásságára. Párizsban a város motívumait, főleg gótikus épületeket választott ki erőteljes tájrajzaihoz. Megbízásból politikai mondandójú, didaktikus rajzsorozatokat tervezett: Az imperialista háború ellen, Náluk-nálunk. 1926 nyarán a francia “vadak” által felfedezett Collioure-ban időzött. A dél-francia tengerpart lenyűgöző látványa expresszív tájkompozíciókra inspirálta. 1926-tól Moszkvában tanított. Alkotói tevékenysége háttérbe szorult az oktatói, szervezői és dekoratív feladatok mögött. 1932-1933-ban a számára létező egyetlen lehetséges anyagra, újságpapírra festette monumentális fejtanulmányainak egész sorát. Merev színelméleti rendszere nyomán dolgozott, hivatalos megrendelést nem kapott. 1933-ban krími szanatóriumi tartózkodása során készítette utolsó expresszív tájsorozatát, itatóspapírra, színes tintával. A kor szellemének megfelelően mindinkább foglalkoztatták a monumentalista freskófestés problémái. Kis falképvázlatokat készített, majd a formalizmus elleni támadások elől menekülve Kirgíziában már konkrét murális feladathoz jutott. A kirgíz népművészet és a helyi típusok tanulmányozásával, vázlatok egész sora után fogott hozzá az 1916. évi kirgiz felkelés történetének freskótervéhez. 1940 után, a börtönben megtörve behódolt a szocreál tendenciának. Hivatalos feladatok, a szocializmus építése, majd a sztálingrádi csata ábrázolásának kompozíciós megoldásán dolgozott. Művészete egyre inkább megmerevedett a doktrínák szorításában. Mezőgazdasági témájú freskói, melyeket a moszkvai kiállítás két pavilonjának homlokzatára festett, már tipikus szocreál művek, melyeket a 70-es években eltakartak. Élete végéig mániákus kitartással tanulmányozta a színelméletet, az aranymetszés szabályának művészeti alkalmazását. Tematikus elképzeléseit élete végéig behatárolta a politika. Aktivista stílusa, műveinek drámai ereje, biztos formaépítése, az izmusok tanulságait is magába olvasztó kísérletező kedve, de eredendően valóságközeli, monumentalista felfogása megtermékenyítően hatott különösen a grafikára.
2. Grafikai aukció, 27

Siratás, 1919

Kikiáltási ár: 120 000 Ft
2. Grafikai aukció, 94

Kiscsibék

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
1. Grafikai aukció (2021. április), 32

Női portré, 1912

Kikiáltási ár: 480 000 Ft
63. aukció, 179

Étkező nő, 1918

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
62. aukció, 52

Hevesy Iván portréja, 1918

Kikiáltási ár: 2 400 000 Ft
58. aukció, 13

Parkrészlet

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
58. aukció, 186

Ülő lány

Kikiáltási ár: 2 600 000 Ft
56. aukció (2017 október), 126

Erdei út, 1920

Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
55. aukció, 94

Kecskemét

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
52. aukció, 153

Fürdőzők, 1917

Kikiáltási ár: 100 000 Ft
49. aukció, 118

Varró nő, 1918-1919

Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
49. aukció, 152

Nő rózsákkal, 1920 (A Versuche - Kísérletek mappa V. lapja)

Kikiáltási ár: 240 000 Ft
44. aukció, 139

Tájkép fákkal, 1918

Kikiáltási ár: 380 000 Ft
36. aukció, 172

Fiú akt, 1914

Kikiáltási ár: 280 000 Ft
33. aukció, 96

Olvasó nő, 1918-1919

Kikiáltási ár: 14 000 000 Ft
121 legszebb magyar festmény, 75

Harc, 1922

Soros árverés, 26

Manikűröző nő, 1916

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Soros árverés, 94

Zongoralecke, 1917

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Soros árverés, 100

Nő barkaággal, 1920 (Versuche / Kísérletek album, I. lap)

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Soros árverés, 106

Két fej

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Soros árverés, 108

Önarckép, 1920 (Versuche/Kísérletek album, VIII. lap)

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Soros árverés, 111

Fej és virág

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Soros árverés, 113

Nő rózsákkal (Profilban), 1920 (Versuche / Kísérletek album, V. lap)

Kikiáltási ár: 80 000 Ft
27. aukció, 126

Fürdőzők, 1916

Kikiáltási ár: 120 000 Ft
25. aukció, 16

Fürdőzők, 1917

Kikiáltási ár: 40 000 Ft
A Dévényi-gyűjtemény, 107

Ülő nő, 1918

21. aukció, 27

Erdőrészlet, 1920

Kikiáltási ár: 500 000 Ft
18. aukció, 105

Híd Kecskeméten, 1916

Kikiáltási ár: 220 000 Ft
A magyar festészet rejtőzködő csodái I., 110

Háttal ülő női akt, 1917

A magyar festészet rejtőzködő csodái I., 124

Gyárrészlet (boltíves képmezőben), 1919

17. aukció, 10

Árkádiai jelenet, 1917

Kikiáltási ár: 140 000 Ft
16. aukció, 11

Gyümölcsszedők

Kikiáltási ár: 220 000 Ft
15. aukció, 7

Reggeliző nő, 1918

Kikiáltási ár: 800 000 Ft
14. aukció, 9

Kísérletek (album 8 lappal), 1920 / 8 db cinkkarc

Kikiáltási ár: 950 000 Ft
11. aukció, 100

Hevesy Iván, 1918

Kikiáltási ár: 380 000 Ft
7. aukció, 87

Tengerparti házak villanyvezetékkel

Kikiáltási ár: 380 000 Ft
5. aukció, 145

Fiú portréja

Kikiáltási ár: 240 000 Ft