Utaznánk, de nem engedik – az életet habzsoló festők képeivel kárpótolhatjuk magunkat

Se külföldre, se belföldre, se múzeumba nem mehetünk már hosszú hónapok óta – erre a bajra ad most tüneti kezelést a Virág Judit Galéria, amely mesés úticélokat ábrázoló magyar festményekről készített videosorozatot. Az ismeretterjesztő kisfilmek első két epizódja a hvg.hu-n debütál: a napsütötte San Remóba és a húszas évek pezsgő metropoliszába, Berlinbe kalandozunk el.

Egry József: Taormina

„Nagyon szeretek mesélni a képekről, és a galériában még a régi időkben nagyon sokszor tartottunk tárlatvezetéseket. Azt figyeltem meg, hogy a művészetet valahogy még mindig körbe lengi egyfajta titokzatosság vagy misztérium, és a legtöbb látogató szabadkozva lép be a galériába »elnézést, mi ehhez nem értünk« alapon. Pedig egy könyvet sem csak az irodalomtörténészek olvashatnak el, vagy a zene, film élvezetéhez sem kell szakképzettség. Ezért a tárlatvezetéseken mindig arra próbáltam törekedni, hogy teljesen emberi nyelven, ne a szakzsargont használva beszéljek a látogatókhoz. Ezzel a videosorozattal ugyanez lenne a cél” – mondja a hvg.hu-nak Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

Most, hogy a járvány miatt sem tárlatvezetésekre járni, sem utazni nem lehet, adódott az ötlet, hogy a két élményt valahogy virtuálisan imitálni kellene, így a galéria Kelen Anna tolmácsolásával egy nyolcrészes videosorozatot indít, amelyben megpróbálják közelebb hozni az emberekhez a magyar festészetet. Az egyenként körülbelül másfél-kétperces részek egy-egy művészre fókuszálnak, akikről megtudhatjuk, milyen városokban szívták magukba az alkotói energiákat.

Az első két videóban megismerhetjük az avantgárd Scheibert Hugó és a csodás vízparti tájakat festő Vaszary János kedvenc úticéljait, később megtudjuk, hogy milyennek látta Brugge-t Csinszka második férje, Márffy Ödön, vagy Rómát Patkó Károly, a szicíliai Taorminát a Balaton legnagyobb rajongója, Egry József, New Yorkot Kádár Béla, és a környékünk is visszaköszön majd a sorozatban: Ziffer Sándor Nagybánya színeit festette lelkesen, Rippl-Rónai József Kaposvárt.

 

Egy-egy olyan művészeti központ, mint Berlin vagy éppen Nagybánya, teljesen meg tudott változtatni egy életművet, ezért ezek a helyszínek nagyon fontos szerepet játszottak a festők életében, és így a magyar művészettörténetben is.

„A mi kultúránk is más lenne, ha a magyar festők nem mentek volna ki ezekbe a városokba. Ezek a festők másfajta technikákat kezdtek el használni attól függően, hogy kint mit láttak. Az ilyen művészeti centrumokban a világ akkori élvonalához tartozó művészek, a legprogresszívabbak, a legmodernebbek, a legnyitottabbak csoportosultak. Egymástól is sokat tanultak, újfajta ideákat, kifejezésmódokat sajátítottak el. Aztán ezek a magyar festők hazajöttek, itthon kiállították az új szellemiségben készült műveiket, amelyek meg azokat a művészeket inspirálták, akiknek nem volt lehetőségük külföldön tanulni.”