A Zsolnay-gyár története
A historizmus

A gyár az 1870-es évek végétől az 1880-as évek végéig terjedő időszakának tárgyait az eklektikus stíkuskavalkád, és a bravúros technikai megoldások jellemezték. A Zsolnay gyár első nagy elismerését az 1873-as bécsi világkiállításon érte el, mely döntően befolyásolta a gyár jövőjét.

Megkezdődött a különleges luxusáruk gyártása, melyekre a színesen díszíthető finomfajanszok, a magas tüzű finomított kőcserepek kiválóan alkalmasak voltak.

Kerti virágok, távoli tájak, néprajzi motívumok, egyiptizáló antik formák ihlették az első terveket, de a magyar múlt gránátalmás, törökös motívumai is megjelentek a tárgyakon.

A Zsolnay Gyár története

A bécsi vásáron Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki, valamint bronzérmet és elismerő oklevelet is nyert. A Zsolnay-porcelánokra szép számú külföldi megrendelés érkezett, Angliából, Franciaországból, Oroszországból, Amerikából.

Az 1878-as párizsi világkiállítás mérföldkő volt a gyár történetében, a töretlen kísérleztezés eredményeként létrejöttek a gazdagon díszített, ragyogó, magastűzű, az összeugró, repedező és lefolyó mázak. A siker hatalmas volt: a Zsolnay kerámiák elnyerték a kiállítás aranyérmét, a „Grand Prix”-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet. Ennek a kiállításnak köszönheti a gyár a rendszeressé vált külföldi üzleti kapcsolatait is.

1879-80-ban Sydneyben, majd 1880-81-ben Melbourne-ben megrendezett világkiállításokon már megjelentek aranybrokát és fémalapú technikával készített tárgyak. A chicagoi világkiállításon 1893-ban pedig nagy pompával mutatták be az eozin technikával készített darabokat, majd megkezdődött a szecessziós darabok gyártása.