Szurcsik József: Arcadia

Kiállítás: 2008. január 29. – február 19.

Helyszín: Virág Judit Galéria

A háborúk után a társadalmi utópiákba vetett hit elvesztése különös érzékenységet eredményezett, amely a festészetben saját univerzumokat hozott létre. Ilyen univerzum Szurcsiké is, akinek imaginárius képei misztikus tartalommal telített szürreális képek, melyek szenzibilis tartalmukkal érintik meg a nézőt. Témái a hatalmas, álomszerű perspektívában ábrázolt elhagyatott természeti terek, stilizált természeti képződmények és olykor ezekbe, vagy a tájtól teljesen független geometrikus formákba festett ifjú arcok.

A kiállítás címe, Arcadia, amely szintén a befelé figyelést jelzi. Görögország vidéke az ókori latin szerzőknél a “pásztoridill”, az egyszerű, ártatlan, paradicsomi életmód jelképe volt. Azóta mindmáig, s talán egyre inkább, az “elveszett paradicsom”-ot jelképezi, azt a harmóniát, amely ember és természet között visszavonhatatlanul elveszett. Szurcsik számára Arcadia a természet maga, amelytől az ember elzárta, elszigetelte magát. Ez mégis ellentétet szül; hiszen folyamatos vágy él benne a múlt, a természet, a szabad világ iránt. Így a képeken minden művi, szabályoktól mentes természet és az épített világ kontrasztja olykor erősebb, olykor lágyabb, beletörődőbb kontextusban tűnik fel.

Szurcsik művészete az egyén szemszögéből járja körül az öröklétet, az állandóságot és az időtlenséget. Sajátos technikája, az akril és olaj különös elegye is ezt szolgálja. A festékek lemeztektonikus mozgása következtében alakul ki képeinek töredezett felülete. Az így egymás alól kibukkanó színek, az edzett felület, Szurcsik mondani valójának további megerősítését szolgálja.

Korai korszakában, a 80-as években az egyén és a hatalom viszonya foglalkoztatta. Motívumrendszerében, rajzaiban az elnyomás, a kitaszítottság kérdését járta körül. Ma inkább a társadalom, és az egyén paradox helyzetének festészeti megjeleníthetősége érdekli, hisz az egyén csak közösségben képes létezni, ahol vagy eleve magányos, vagy a társaitól szándékosan barikádozza el magát. Szurcsik festészetének univerzalitása gondolatiságában rejlik: az egyén állapotát a külvilágra vetíti ki. Az egyén állapota pedig a festő állapota, így ezzel együtt mindenki más állapota is.

A kiállítás 2008. január 29. és február 19. között volt látható a Virág Judit Galériában.