Mattis Teutsch János
(1884-1960)
1901-1902: budapesti Iparrajziskola; 1902-1905: Képzőművészeti Akadémia, München; 1906-1908 között Párizsban volt tanulmányúton. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki az expresszionizmus, konstruktivizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba alkotó módon bekapcsolódva páratlan életművet épített. Művészi fölkészülésének 1908-1915 közötti korszakában a korszerű formaalkotás szellemében távolodott el a valósághű ábrázolástól. 1916-1917-ben Kassák Lajos folyóirata, a Ma egyre gyakrabban közölte metszeteit. Megjelent linóleummetszeteket tartalmazó önálló albuma. 1918-ban csatlakozott a Herwarth Walden vezette berlini Abstrakte Gruppe der Sturm csoporthoz. 1919-ben kapcsolatba lépett a weimari Bauhaus körrel. A Tanácsköztársaság bukása után végleg hazatért Brassóba. 1919-1924 között Lélekvirágok címmel a művészi absztrakciót követő képsorozat megfestésébe kezdett. Kapcsolata nem szűnt meg az európai mozgalmakkal, így a berlini Sturm körével sem. 1925-ben párizsi tartózkodása is ezeket a szálakat erősítette. Bekapcsolódott a bukaresti Contimporanul avantgárd folyóirat és alkotói kör munkájába. 1928-1931 között a nagybányai művésztelepen dolgozott. A művészi alkotómunka mellett mélyen foglalkoztatták az elméleti-esztétikai kérdések. 1931-ben Potsdamban megjelent Kunstideologie c. munkája konstruktivista korszakának elméleti (és metszetekkel szemléltetett) összefoglalása. 1933-tól a világháború végéig visszavonult a művészeti élettől. Anatómiai stúdiumokat végzett, freskóterveket készített. 1944-1949, majd 1957-1959 között a brassói képzőművész csoport vezetője volt. Realista szemléletű, de szürrealisztikusan fölépített kompozíciókat festett. Eredményeit a dogmatista művészetpolitika elhallgatta. Újrafölfedezése csak nagyon későn kezdődött. Születésének centenáriumán a magyar művészettörténeti kutatás évtizedes adósságokat leróva értékelte hozzájárulását az európai avantgárd mozgalmakhoz.