Bernáth Aurél
Bernáth Aurél arcképe, 1920 körül

Bernáth Aurél arcképe, 1920 körül

<

Bernáth Aurél

(1895-1982)
Kaposvárott Rippl-Rónai Ödön ösztönzésére kezdett festészettel foglalkozni. 1915-től másfél éven át a nagybányai művésztelepen tanult, mesterei Thorma János és Réti István voltak. 1929: Szinyei Társaság nagydíja: 1948, 1970: Kossuth-díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: érdemes művész; 1964: kiváló művész. 1916-ban bevonult, majd a keszthelyi katonai kórházba kerülve ismerkedett meg Egry Józseffel. 1918-ban leszerelt, már nem tanult tovább. Megismerkedett a modern festészeti irányokkal, kapcsolatba lépett Kassákkal és az aktivistákkal. 1921-ben Bécsbe költözött, itt jelent meg Graphik c. expresszív szimbolista albuma. 1923-1926 között Berlinben élt, 1923-ban és 1924-ben kiállított a Sturm helyiségében (Vörös Állat, 1924, elpusztult). 1924-től új stílust keres. 1927-ben Pöstyénbe költözött, ahonnan gyakran utazott Budapestre. Ekkor készül el megújuló stílusának első jelentős műve a Riviéra (1926-27). E korszak műveit a lírai megközelítés és sajátos színvilág mellett meditatív, filozofikus szemléletmód jellemzi. 1926-tól a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja, 1928-tól rendszeresen kiállít a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Az avantgárd utáni, a “természetelvűséget” követő festészetének formai és esztétikai rendszerével a harmincas évektől a Gresham kör vezéregyéniségévé vált. Ebben az évtizedben születtek meg életművének legjelentősebb darabjai (Reggel, 1927-28; Tél, 1929; Önarckép sárga kabátban, 1930; Aratóünnepre menő lány, 1932). 1945-ben kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárává. 1948-1949 között a Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője volt. Elméleti állásfoglalásaiban mind a konzervatív naturalizmussal, mind a nonfiguratív művészettel szembehelyezkedett. Festészetére a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionisztikus stílus vált jellemzővé. Folyamatosan jelentette meg elmélet és önéletrajzi vonatkozású műveit (Írások a művészetről, 1947; Így éltünk Pannóniában, 1956; Utak Pannóniából, 1960; A múzsa körül, 1962; A múzsa udvarában, 1967; Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971; A kisebb világok, 1974; Feljegyzések éjfél körül, 1976; Egy festő feljegyzései, 1978).
A Dévényi-gyűjtemény, 36

Elvira arcképe, 1936-1937

A Dévényi-gyűjtemény, 39

Álló női akt, 1930

20. aukció, 173

Balaton-part tavasszal

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
20. aukció, 203

Halászbárkák a Dunán

Kikiáltási ár: 380 000 Ft
A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 26

Starnbergi tó I., 1924

A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 27

Walcheni tó, 1927

A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 28

Starnbergi tó, 1926

A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 100

Játszó fiú, 1933

A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 101

Vénusz, 1932

A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 103

Elvira arcképe, 1936-1937

A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 135

Éjszaka lepkékkel, 1959

19. aukció, 208

Szentivánéji álom, 1972-1973

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
18. aukció, 28

Fürdőzők az Ábrahámhegyi strandon egy csónak körül

Kikiáltási ár: 300 000 Ft
18. aukció, 108

Villatelep (Villasor), 1935

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
18. aukció, 140

Csokornyakkendős férfi, 1947

Kikiáltási ár: 300 000 Ft
18. aukció, 198

Férfi intérieurben, 1947

Kikiáltási ár: 300 000 Ft
17. aukció, 161

Festőnő, 1942

Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft
16. aukció, 138

Badacsony, 1940

Kikiáltási ár: 6 000 000 Ft
14. aukció, 16

Árnyas fenyőliget

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
14. aukció, 142

Csendélet almákkal

Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft
12. aukció, 17

Halászok, 1932

Kikiáltási ár: 220 000 Ft
10. aukció, 161

Kisörsi táj

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
7. aukció, 35

Akt vízparton (Merengő I.), 1937

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
7. aukció, 154

Asztali csendélet

Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft
5. aukció, 187

Beckó vára, 1929

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
5. aukció, 196

Éjszaka lepkékkel I.

Kikiáltási ár: 2 800 000 Ft