Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bernáth Aurél. Viszontagságos gyermekkor után az Óbudai Hajógyárban dolgozott, majd beiratkozott a főiskolára, de tanulmányai befejezése előtt meghalt. Sokat ígérő munkássága így tragikusan félbeszakadt. Életműve mintegy ezer darabból áll, amelyeknek jó részét életének utolsó három évében alkotta. Témaválasztása – körülményei miatt – nem túl sokrétű: csendéletek, műtermi jelenetek, önarcképek és a kórházi környezet. Szellemében azonban az egyetemességet, a teljes valóságot fejezi ki. Műveit a belső dinamizmus és a brutális konkrétságú anyagábrázolás jellemzi. Festőműterem c. alkotása kivételes tehetségről árulkodó diplomamunka, amely méreteit tekintve is lenyűgöző. Kompozícióira nagy hatással volt Cézanne; figuratív, mégis felfokozottan érzelemdús képi világot teremtett meg. Életének utolsó évében témái leegyszerűsödtek, de képei koncentráltabbá, tömörebbé, ezáltal expresszívebbekké váltak.