Gábor Jenő
Gábor Jenő

Gábor Jenő

<

Gábor Jenő

(1893-1968)
1911-1915: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Zemplényi Tivadar. 1948: Kulturális Minisztérium freskópályázata, II. díj, Munkásábrázolás I. díj. A főiskola elvégzése után rajztanárként Liptószentmiklóson, Gyergyószentmiklóson, Szakolcán és Körmöcbányán működött; 1919 után a pécsi főreáliskolában, majd a Széchenyi István Gyakorló Gimnáziumban tanított. A 20-as években szoros kapcsolatban állt a Bauhaus Pécsről indult, nála egy generációval fiatalabb magyar tagjaival, Forbát Alfréddal, Breuer Marcellel. Tanítványai közé tartozik Gyarmathy Tihamér, Lantos Ferenc. 1941-től a szegedi Baross Gábor Gyakorló Gimnáziumban tanított, 1947-től Budapesten élt, 1966-ban tért vissza szülővárosába. 1963-ban életműve jelentős részét a pécsi Modern Magyar Képtárnak adományozta, ezt 1971-ben özvegye kiegészítette. Pályája elején kiemelt figyelmet szentelt az emberi testnek, tájábrázolásnak, számos aktkompozíciót, pécsi, városkörnyéki tájképet festett, térben álló, szögletesen vagy gömbölydeden megmintázott figurái expresszív-kubisztikus jellegűek. 1926-ban és 1937-ben Párizsban, 1931-ben Berlinben járt tanulmányúton. Az utóbbi út, a Bauhaus hatását konstruktív jellegű kollázssorozata mutatja; francia útjainak hatására már itthon festett expresszív fogalmazásmódú, harsogó színvilágú képek utalnak. A harmincas években piktúrájában szürreális hatás is érvényesült. Míg a húszas években a figurálistól az elvont-konstruktív irányba haladt, a harmincas években főként sokalakos kompozíciókat, ünnepélyes emberábrázolásokat festett. A munkások élete mellett foglalkoztatta a cirkusz világa, a sport, a zene, az emberi test szépsége. Lefokozott színekre hangolt kompozíciói statikusak, szerkesztettek, a színnel szemben a művek dekoratív vonalritmusa játszik elsődleges szerepet. Szegedi évei alatt festői előadásmódja oldottabb, fellazultabb lett, majd a húszas években kialakult festői világához visszakanyarodva nonfiguratív akvarellsorozattal zárta le a számára művészileg zsákutcának bizonyult korszakát. 1955 után, kapcsolódva Martyn Ferenc művészetéhez, kizárólag az elvont kifejezésmód lehetőségeit kutatta.
A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 65

Cirkusz, 1929

19. aukció, 15

Pierrot

Kikiáltási ár: 90 000 Ft
19. aukció, 111

Erdő, 1920-as évek

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
19. aukció, 222

A pécsi villa építése, 1935

Kikiáltási ár: 650 000 Ft
16. aukció, 158

Nő hegedűvel, 1933

Kikiáltási ár: 950 000 Ft
15. aukció, 190

A munka, 1933

Kikiáltási ár: 750 000 Ft
14. aukció, 103

Törött váza, 1964-66

Kikiáltási ár: 200 000 Ft
13. aukció, 156

Önarckép, 1931

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
12. aukció, 97

Geometrikus formák, 1967

Kikiáltási ár: 220 000 Ft
12. aukció, 180

Zenélő múzsa (felesége portréja), 1932

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
12. aukció, 207

Asszony hallal, 1942

Kikiáltási ár: 650 000 Ft
11. aukció, 79

Sétaút sárga erdőben

Kikiáltási ár: 500 000 Ft
9. aukció, 153

Két akt madárkával, 1935 körül

Kikiáltási ár: 600 000 Ft
4. aukció, 114

Artisták

Kikiáltási ár: 200 000 Ft
2. aukció, 148

Kubista városépítők, 1927

Kikiáltási ár: 500 000 Ft
1. aukció, 102

Női akt

Kikiáltási ár: 300 000 Ft