Nemes Lampérth József
A Vasárnapi Kör résztvevői balról jobbra: Mannheim Károly, Fogarasi Jenő, Lorsy Ernő, Nemes Lampérth József, Stephani Elsa, Schlamardinger Anna, Hajós Edit, Balázs Béla, 1920

A Vasárnapi Kör résztvevői balról jobbra: Mannheim Károly, Fogarasi Jenő, Lorsy Ernő, Nemes Lampérth József, Stephani Elsa, Schlamardinger Anna, Hajós Edit, Balázs Béla, 1920

<

Nemes Lampérth József

(1891-1924)
A polgári iskola után lakatosinasként dolgozott, majd az Iparrajziskolába járt. Tanulmányait 1909-ben az Iparművészeti Iskolában Vesztróczy Manó által vezetett esti aktrajz tanfolyamon folytatta. Első művét 1910 novemberében a Művészház zsűrimentes („ellenszalon”) kiállításán mutatta be. 1911 nyarán a nagybányai szabadiskolában dolgozott. Az 1911–12-es tanévben a Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar és Bosznay István növendéke volt. 1912 őszén a Felvidéken tett utazást. 1913 tavaszától egy éven át Párizsban dolgozott. A világháború kitörésekor hazatért és bevonult katonának. Miután 1915 elején a galíciai fronton megsebesült, Budapestre szállították. 1916-ban szerepelt a Nemzeti Szalon Fiatalok tárlatán. Kapcsolatba került a Vasárnapi Kör tagjaival, köztük Mannheim Károllyal, Hauser Arnolddal és Balázs Bélával, rendszeresen levelezett a Szépművészeti Múzeum munkatársaival, Wilde Jánossal, Pogány Kálmánnal, Meller Simonnal és Hoffmann Edittel. Megismerkedve Kassák Lajossal csatlakozott az aktivisták mozgalmához. A Ma című folyóirat 1916. decemberi száma három tusrajzát közölte. 1917 augusztusában néhány hetet töltött Kolozsvárott, majd ősszel szerepelt a Ma harmadik demonstratív kiállításán. A Tanácsköztársaság alatt a Proletár Képzőművészeti Műhely festészeti szakosztályának tanára. A forradalom bukása után Berlinbe emigrált. 1920 októberében a berlini Gurlitt Galéria csoportkiállításán mutatta be újabb munkáit. Gustav Ekström svéd műgyűjtőt olyannyira megragadták ott kiállított munkái, hogy meghívta a festőt Stockholm melletti kastélyába, ám ~ egyre súlyosbodó idegbaja miatt alig egy hónap után visszatért Budapestre. 1921-ben barátai az angyalföldi elmegyógyintézetben helyezték el. Egy év után állapota javult, 1922 februárjától ismét dolgozott, de a jobbulás csak átmenetinek bizonyult. 1924 tavaszán a sátoraljaújhelyi közkórház jeltelen sírjába temették. Kevés számú olajfestménye mellett igen jelentősek tusrajzai és nagy méretű tusfestményei, amelyeknek jó részén a készülés napra pontos dátumát is feltüntette. Jellegzetes, a látvány szerkezeti tömegeire koncentráló, plasztikus és élénk színsávokból építkező szemléletmódja legkorábbi, 1910-ben készült növény- és konyhai csendéleteket ábrázoló olajfestményein is jelentkezik. A színsávok ritmikus és dinamikus együttese már egyértelműen belső indulatok kifejezőjeként jelenik meg nagybányai tanulmányai után, 1911 őszén festett Önarcképén (Magyar Nemzeti Galéria). 1912 tavaszán a természeti és építészeti formák lényegi elemeire, valamint fény-árnyék ellentétekre koncentráló tusrajz-sorozatot készít a Városligetben, az Epreskertben, majd őszi felvidéki útja során. E ciklus olajban kivitelezett darabja a Városligeti fák (1912, magántulajdon) tömör csoportját megörökítő festménye. Első korszakának a pasztózus színsávok kontraszthatásait végletekig kiaknázó drámai erejű festménye az 1912 decemberében készült, elhunyt édesapját ábrázoló Ravatal című festménye (Magyar Nemzeti Galéria). A tér és architektúra ábrázolási lehetőségeinek feszes, egyszersmind érzelmi feszültséggel telített példáit tartalmazza az 1913-ban a párizsi Szajna-hidakról készült erőteljes tusrajz-sorozata. Város- és tájképeivel párhuzamosan 1914-től az emberi test ábrázolása foglalkoztatja. 1914-től készített női aktokat ábrázoló tusvázlatain a test plasztikusan tömör szerkezeti felépítését elemzi. E grafikai sorozat tanulságait 1916-ban két olajfestményben összegezte (Szemben álló női akt, Magyar Nemzeti Galéria; Háttal álló női akt, Magyar Nemzeti Galéria). A színsíkok térképző ereje nagy szerepet kapott 1916-ban és 1917-ben festett tabáni tájsorozatán, ahol a táj és architektúra térbe helyezett tektonikus rendjének már kizárólagos hordozói a tömör színsíkok (Horgony utcai részlet, 1917, Magyar Nemzeti Galéria). Tusképein 1918-tól alkalmazta a diófa pácot, amely alapként használva kiélezi a mély feketék, fehérek és vörösek kontrasztjait. Leginkább zárt, drámai hatású városképei ehhez az időszakhoz köthetők. Az emigrációban több korábbi kompozíciójának újabb variációit készítette el (Palánkok, 1919, magántulajdon; Kolozsvár, 1920, magántulajdon). Utolsó éveiben expresszív tusportrékat rajzolt betegtársairól (Férfiarckép, 1922, lappang).
72. Tavaszi aukció, 48

Csendélet cserepes növényekkel és tányérral, 1916

Kikiáltási ár: 65 000 000 Ft
70. Őszi Aukció, 129

Városligeti részlet, 1912

Kikiáltási ár: 6 000 000 Ft
68. Aukció, 5

Külváros, 1921

Kikiáltási ár: 480 000 Ft
Párizs - Nagybánya, 1904-1914, 18

Önarckép, 1911

Párizs - Nagybánya, 1904-1914, 130

Nagybányai boglyák verőfényben, 1911

Párizs-Budapest 1890-1960 – Képzőművészeti kapcsolatok a két város között, 164

Városligeti részlet, 1912

55. aukció, 36

Híd a szajnán, 1920

Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft
Berlin – Budapest 1919-1933, 17

Vasúti őrház, 1920

Berlin – Budapest 1919-1933, 18

Híd a Szajnán, 1920

51. aukció, 161

Fasor házakkal

Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
48. aukció, 131

Nagybányai boglyák verőfényben, 1911

Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft
45. aukció, 66

Városligeti részlet, 1912

Kikiáltási ár: 30 000 000 Ft
44. aukció, 88

Folyóparti táj

Kikiáltási ár: 15 000 000 Ft
43. aukció, 43

Kolozsvár, 1917

Kikiáltási ár: 2 600 000 Ft
33. aukció, 57

Trencsényi háztetők, 1917

Kikiáltási ár: 25 000 000 Ft
121 legszebb magyar festmény, 52

Városligeti részlet, 1912

121 legszebb magyar festmény, 66

Lámpás csendélet, 1916

121 legszebb magyar festmény, 67

Háttal álló női akt, 1916

31. aukció, 5

Kolozsvár, 1917

Kikiáltási ár: 950 000 Ft
Best of Mű-Terem, 77

Csendélet naranccsal

22. aukció, 202

Utca a Gellért-hegy oldalában, 1916

Kikiáltási ár: 15 000 000 Ft
21. aukció, 247

Csendélet naranccsal

Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft
A magyar festészet rejtőzködő csodái II., 10

Falu, 1920

A magyar festészet rejtőzködő csodái I., 107

Városligeti részlet, 1912

A magyar festészet rejtőzködő csodái I., 121

Férfiportré, 1917

A magyar festészet rejtőzködő csodái I., 125

Palánkok, 1919

A magyar festészet rejtőzködő csodái I., 126

Tabán (Budai hegyoldal; Házak), 1917

17. aukció, 11

Budapesti részlet, 1910

Kikiáltási ár: 550 000 Ft
16. aukció, 12

A spytkowicei harangláb, 1912

Kikiáltási ár: 180 000 Ft
13. aukció, 221

Csendélet cserepes növényekkel és tányérral, 1916

Kikiáltási ár: 15 000 000 Ft
11. aukció, 61

Női akt, 1913 és Hátoldalon: Párizsi látkép (vázlat)

Kikiáltási ár: 800 000 Ft
5. aukció, 143

Fekvő akt, 1912

Kikiáltási ár: 950 000 Ft