Mednyánszky László
Mednyánszky László arcképe

Mednyánszky László arcképe

<

Mednyánszky László

(1852-1919)
A felvidéki nemesi családból származó ~ a kiegyezés idején a család nagyőri birtokán magántanulóként végezte iskoláit, és közben Thomas Ender útmutatásával akvarelleket készített. Már ekkor kitört a főúri származásával járó korlátok közül, kamaszkorának nagy barátsága egy uradalmi kocsishoz fűzte. Noha 1871-ben a család tanácsára Zürichben mérnöknek tanult, 1872-ben már a müncheni festészeti akadémián a Cornelius-utód Streuhuber tanítványa. Unta a formalisztikus akadémiai stúdiumokat, és nem érezte magát jobban Seitz festőiskolájában sem. Bécsben számos inspiráció érte az ún. Stimmungsimpressionismus köreiből, különösen E. J. Schindler és Tina Blau, ill. barátja, Bernatzik révén, tartósan azonban ez a hangulatképfestő irányzat sem tudta lekötni. 1873-ban a párizsi akadémián Isidore Pils történelmi zsánerfestő tanítványa lett, aki háborús képeket is festett. Talán ő keltette fel a későbbi önkéntes hadirajzoló figyelmét e téma iránt, bár ehhez nem kellett sok ösztönzés. ~ egészen rendkívüli érdeklődéssel követett minden olyan eseményt, amelyben a természet vagy az emberi természet erői katasztrófákban vagy „természetteli küzdelemben” nyilvánultak meg. Első festői periódusában (1897-ig), amely időszak termésének legnagyobb hányada a Szlovák Nemzeti Galériában található, előszeretettel festett temetéseket, haldoklókat, árvizeket, foglyokat, sebesülteket (Sebesült halász, Pozsony, Slovenská národná galéria, Térdeplő elítélt, Nagyőr, Slovenská národná galéria). Az ifjú báró az elesettek iránt szokatlan empátiát tanúsított, amit a Justh Zsigmond és köre (Debating Society) reformeszméivel való ismeretség csak elmélyített. A szociális érzékenységen messze túlmenő elemi érdeklődés fűtötte minden drámai jelenség iránt, legyen az tájban vagy figurában kifejezhető. E drámaiságnak főleg passzív, elszenvedő aspektusa érdekelte második alkotói korszakában (1911-ig), amikor Millet, a korai Van Gogh és Daumier hatásától sem mentes, ám az európai művészetben egyedülálló monumentális, magányos csavargóképeinek java született (Ágrólszakadt, Szolnok, Damjanich János Múzeum; Verekedés után, Magyar Nemzeti Galéria). Panteisztikus, keleti miszticizmustól-buddhizmustól, japanizmustól áthatott szemléletében – amelyet az 1904 körül hallgatott teozófiai előadások és Blavatsky műveinek ismerete alapoztak meg – természet és emberi természet egy és ugyanaz, mindkettőt egy ritmus járja át. Első világháborús harctéri képein a halottak morbid összhangban, egyfajta érzéki gyönyörűséggel olvadnak a tájba (Enyészet, Kecskemét, Cifra Palota). Ugyanaz a fojtott, melankóliával színezett eufória sugárzik a főképpen tátrai tengerszemeket, a Magas-Tátra csúcsait, a tarpataki vízesést stb. ábrázoló tájképeiből, mint Goya vagy Rembrandt festői mélységével vetekedő csavargóképeiből. Párizs nyomortanyáin kóborolt, rongyszedőnek adva ki magát, miközben Munkácsyval és Zichyvel tartotta a kapcsolatot, képei pedig szerepeltek az ezredéves világkiállításon és 1897-ben a párizsi Georges Petit galériában (élete egyetlen) önálló tárlatán. Mindenét elosztogatta, számos csavargót támogatott a beckói uradalomból még csordogáló pénzzel. Anyagi zavaraiból csak a Singer és Wolfner céggel kötött szerződése (1903) segítette ki, ennek köszönhetjük, hogy 3–4000-re becsült, a világban szétszóródott műve közül sikerült egybentartani a legjobbakat (Wolfner-gyűjtemény). Egész életében görög betűkkel vezetett titkosított naplóiban és vázlatfüzeteiben rajzok és akvarellek ezrei maradtak ránk. Noha családi kötelékei a Felvidékhez kapcsolták, kóborlásai során megfordult Itáliában, Franciaországban, bérelt műtermet Pesten és Bécsben egyidejűleg. Nyughatatlan természete, mássága űzte egyik helyről a másikra. Így jutott el a szolnoki művésztelepre is, ahol, bár alföldi és tiszai tájképek mellett a művésztelep-alapítók között szereplő aláírása is bizonyítja az Alföld iránti szeretetét, nem sokáig maradt (Mocsaras táj, Szolnok, Damjanich János Múzeum). A barbizoni igazodást, különösen Corot hatását hamar meghaladó tájképei mellett mind expresszívebb, örök éjszakába fúló jelenetek tűnnek fel, amelyekből bestiális tekintetek villannak felénk. Harmadik, expresszív korszakában (1911–19) ecsetkezelése oldottá vált, mind többet használt spachtlit, rongyot, kivakarásos, kitörléses technikával vagy alapozás nélkül készült, „prima” festésű képeihez, amelyekben egyre gyakrabban foglalkozik erőszakos cselekménnyel, az akcióval magával (Rablótámadás; Lincselés, mindkettő Szolnok, Damjanich János Múzeum), hogy azután a fehér háborús képeken visszatérjen az azt elszenvedők (menekülők, foglyok) szimbolikus érvényre emelt ábrázolásaihoz (Szerbiában, Magyar Nemzeti Galéria). Tanítványai és védencei (Katona Nándor, Zich Ferenc, Szepesi-Kuszka Jenő, Piroska István) sorából messze kiemelkedik Farkas István, de közvetett hatása az alföldi festészet egyes alakjainál is érezhető. Az első világháború kitörésekor a 62 éves művész harctéri szolgálatra jelentkezett. Hadirajzolóként járta a frontokat, ahol megsebesült. 1919-ben nyomorúságos körülmények között halt meg bécsi műtermében.
27. aukció, 5

Tátrai táj

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
27. aukció, 18

Szakállas öreg férfi

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
27. aukció, 19

Kápolna

Kikiáltási ár: 120 000 Ft
27. aukció, 41

Erdőrészlet szekérrel

Kikiáltási ár: 5 500 000 Ft
27. aukció, 44

Őszi táj folyóparttal és házikóval

Kikiáltási ár: 2 400 000 Ft
27. aukció, 127

Tátrai tó

Kikiáltási ár: 8 500 000 Ft
27. aukció, 204

Vízparton

Kikiáltási ár: 6 500 000 Ft
26. aukció, 30

Őszi erdőrészlet

Kikiáltási ár: 650 000 Ft
26. aukció, 31

Téli táj

Kikiáltási ár: 1 900 000 Ft
26. aukció, 55

Csobogó patak

Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft
26. aukció, 113

Ülő férfi

Kikiáltási ár: 160 000 Ft
26. aukció, 114

Pihenő férfi

Kikiáltási ár: 280 000 Ft
26. aukció, 118

Férfiportré

Kikiáltási ár: 320 000 Ft
26. aukció, 165

Folyópart

Kikiáltási ár: 500 000 Ft
25. aukció, 3

Domboldal

Kikiáltási ár: 420 000 Ft
25. aukció, 6

Tavasz

Kikiáltási ár: 650 000 Ft
25. aukció, 38

Katonák (Az első beállítás)

Kikiáltási ár: 260 000 Ft
25. aukció, 44

Tátrai táj

Kikiáltási ár: 4 500 000 Ft
25. aukció, 118

Alkonyat az erdőben

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
25. aukció, 120

Csavargó

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
25. aukció, 124

Ülő férfi / Támaszkodó

Kikiáltási ár: 220 000 Ft
25. aukció, 125

Pihenés

Kikiáltási ár: 250 000 Ft
25. aukció, 132

Temető a tó partján

Kikiáltási ár: 3 800 000 Ft
25. aukció, 157

Ágyút húzó katonák a hegyek között, 1915 körül

Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
25. aukció, 185

Őszi erdő

Kikiáltási ár: 3 200 000 Ft
Best of Mű-Terem, 19

Út az erdő mélyén

Best of Mű-Terem, 22

Olvadás

Best of Mű-Terem, 23

Alkonyati táj

Best of Mű-Terem, 26

A Vaskapunál

Best of Mű-Terem, 27

Tátrai tó

Best of Mű-Terem, 59

Légitámadás

24. aukció, 21

Csavargó

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
24. aukció, 26

Hegyoldal várral

Kikiáltási ár: 240 000 Ft
24. aukció, 27

Kertrészlet

Kikiáltási ár: 1 000 000 Ft
24. aukció, 38

Nyárfák

Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft
24. aukció, 53

Út az erdő mélyén

Kikiáltási ár: 8 500 000 Ft
24. aukció, 117

Svábhegyi részlet

Kikiáltási ár: 1 600 000 Ft
24. aukció, 188

Sziklás vízpart

Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft
24. aukció, 193

Tarpatak

Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
23. aukció, 59

Borús idők

Kikiáltási ár: 420 000 Ft
23. aukció, 65

Alkonyati táj

Kikiáltási ár: 2 600 000 Ft
23. aukció, 154

Pihenő csavargó

Kikiáltási ár: 1 300 000 Ft
23. aukció, 160

Ködös reggel

Kikiáltási ár: 3 200 000 Ft
22. aukció, 42

Tájkép virágzó fákkal

Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft
22. aukció, 46

Tavasz

Kikiáltási ár: 3 000 000 Ft
22. aukció, 52

Tátrai táj

Kikiáltási ár: 260 000 Ft
22. aukció, 54

Tátrai táj

Kikiáltási ár: 3 200 000 Ft
22. aukció, 133

Téli táj

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
22. aukció, 134

Figyelő katona

Kikiáltási ár: 250 000 Ft
22. aukció, 135

Férfi fej

Kikiáltási ár: 120 000 Ft